Főoldal
Felhasználónév:
Jelszó:

Beállítások

Vedd fel a cikk szerzőjét és rovatát a kedvenceid közé, vagy akár tiltsd le.
Ehhez regisztrálj vagy jelentkezz be.

Regisztráció


Megvan Zrínyi gyilkosa is?

2007. november 12. 23:08
Szerző: Paedictus
Rovat neve: Tudomány
 

"Pædictus Magister állapota tovább súlyosbodik. Újabb rejtélyt nyomoz ki, de az eredményt maga sem akarja elhinni."

Érdekes, hogy az állítólagos vadkanok milyen fontos szerepet játszanak a magyar történelemben. Az Imre herceget meggyilkoló vaddisznóról már tudjuk, hogy valójában a német császár szolgálatában álló orgyilkos volt. Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér halálát szintén vadkannak tulajdonítják. Pedig az ő esetében már kortársainak feltűnt néhány figyelemre méltó, és valószínűleg korántsem véletlen egybeesés.

A „vadászbaleset" 1664 novemberében történt a kursaneci erdőben. Alig néhány hónap telt el azóta, hogy Zrínyi dicsőséges téli hadjárata során felszabadított egy sor végvárat a Dráva mentén, felégette az eszéki hidat, ezzel elvágva a török hadsereg utánpótlási vonalát, majd Kanizsa alá vonult, hogy a Dunántúl egyik legfontosabb várát is megvívja. A Habsburg császár azonban addig húzta-halasztotta a seregek felvonulását, hogy az ostromra nem maradt elég idő, a török újjáépítette az eszéki hidat, és elindult Kanizsa felmentésére. Zrínyi felvette volna velük a harcot, de a császár visszavonulást parancsolt. Csak akkor adott engedélyt arra, hogy a keresztény seregek megpróbálják megállítani az oszmán hadat, amikor már a Rába vonalát is elérték, és ezzel veszélyesen közel kerültek Bécshez és az örökös tartományokhoz. A parancsnoki tisztet természetesen nem Zrínyi kapta, hanem egy olasz generális, Montecuccoli, akiről az utókor csak annyit tud, hogy szerinte a háborúhoz mindössze pénz kell, de az háromszorosan is. (Zrínyi természetesen nem így gondolta. A fennhéjázó olasznak azt válaszolta híres röpiratában: „Fegyver, fegyver, fegyver kévántatik s jó vitézi resolutio (elszántság)!")

A szentgotthárdi csata keresztény győzelemmel végződött, de az azt követő szégyenteljes vasvári békében a császár olyan feltételeket fogadott el, mintha a törökök győztek volna. Zrínyi rettenetesen csalódott volt. Ő, aki mindvégig hűen szolgálta királyát (még akkor is, ha osztrák volt az illető), most a Habsburgok ősi ellenségével, a francia királlyal keresett kapcsolatot. A bécsi udvar aggódva nézte, hogy a nagy tekintélyű magyar főúr, korának egyik legnagyobb hadvezére s egyben nagyszerű költője, kezd ellenük fordulni. Az ő szemszögükből nézve a megoldás kézenfekvő volt: meg kellett szabadulniuk Zrínyitől, méghozzá minél hamarabb.

A kursaneci vadászat legrészletesebb leírását Bethlen Miklós önéletírásában olvashatjuk. Az ősi Bethlen család sarja, a későbbi erdélyi kancellár ekkor még ifjú legény volt, és csak pár nappal korábban került Zrínyi csáktornyai udvarába. Az évtizedekkel később, a Habsburg császár börtönében írt emlékirataiban a következő események szerepelnek: A vadászat végén Zrínyinek szólt egy Póka nevű legénye, hogy látott az erdőben egy sebesült vadkant. Zrínyi a vaddisznó után eredt, Póka utána. Néhány perc múlva történt a tragédia. A gróf jajszavára odasietők azt látták, hogy Zrínyi a földön fekszik, nyakából folyik a vér, Póka egy fán, kezében puskával. Lövést senki sem hallott. Zrínyi hamarosan elvesztette eszméletét, majd meghalt.

Ha gondosabban megnézzük Bethlen történetét, bizony, gyanús ez a leírás. Egy sor kérdés merül föl: Ki látta egyáltalán, hogy Zrínyi halálát valóban vadkan okozta? Hogyan lehetséges, hogy egy ilyen vitéz katona vadászbalesetben haljon meg? Éppen akkor, amikor az osztrákok meg akarnak szabadulni tőle? Miért nem védték meg a társai és szolgái? Miért nem védekezett ő maga?

Már a kortársak is arra gyanakodtak, hogy bizony az a vadkan németül beszélt. De szerintem a helyzet még szörnyűbb - magyarul beszélt.

Bizonyítékunk egy korabeli naptárbejegyzésben, melyben ez olvasható az 1664. november 18-i dátum mellett: „Groff Zrini Miklós Horvath Orszagi Bant Vadaszatba egy Erdej megh ölte". Az „erdej" szót „erdei"-nek szokás értelmezni, ami állítólag akkoriban vaddisznót jelentett. Pedig ezt a szót máshogy is olvashatjuk. Például így: „erdélyi". És a vadásztársaságban egyetlen erdélyi ember volt: maga Bethlen Miklós...

Talán a későbbi kancellárnak köze lehetett Zrínyi halálához? Részese, talán okozója lehetett a balesetnek? Esetleg a gyilkosságnak? Lehetséges, hogy a korszak egyik legjelentősebb politikusának ifjú éveinek mélyén ily szörnyű titok lappang?

Pædictus Magister

 

Fotó forrása: www.irodalmikepek.hu 

Ajánlás kívülre

ok

Cikk értékelése

A cikk értékeléséhez be kell jelentkezned.

Ha még nem vagy regisztrált tag, itt megteheted:

Regisztráció
2012. február 08. szerda, Aranka
www.kozoshang.hu (c) 2007 - (Beta)
Minden jog fenntartva!