Kinyomoztam, ki volt Anonymus

"Pædictus Magister fellebbenti a kámzsát a titokzatos nótárius arcáról."

A középkori magyar történelem egyik legizgalmasabb rejtélye, hogy valójában ki is volt a szerzője nemzetünk első krónikájának, a Gesta Hungarorumnak. Történészek és amatőr kutatók immár két évszázada próbálják megfejteni a titkot. Mindezidáig sikertelenül. Pedig a megoldás kulcsa ott van a szemünk előtt.

„P. dictus magister" - „Mesternek mondott P." - így mutatkozik be nekünk a szerző, aki még azt is elárulja magáról, hogy a néhai Béla király jegyzője volt. Ezzel nem nagyon könnyíti meg a kutató dolgát, hiszen az Árpád-házi királyok között négyen is viselték a Béla nevet. A történészek többsége azt feltételezi, hogy Anonymus III. Béla király (1172-1196) udvarában dolgozhatott, tehát művét a XIII. század elején írhatta. Ezt el is fogadhatjuk nyomozásunk kiindulópontjaként.

A következő logikus lépés az, hogy megnézzük, élt-e ebben a korban olyan személy, aki a király jegyzője lehetett, és neve P betűvel kezdődött. Nos, itt már egy kis gond van, a történészek ugyanis végignézték az összes Péter, Pál, Pósa stb. nevű klerikust, akik valamelyik Béla király udvarában dolgozhattak, de egyikükről sem tudták biztosan kijelenteni, hogy Anonymusszal lenne azonos. A jelöltek közül egy Péter nevű győri püspököt tartanak a legesélyesebbnek.

Pedig a rejtély megoldása sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk.

Hagyjuk egyelőre a P betűt, és nézzük, mit tudunk még magáról a szerzőről. A kutatók szerint Nyugat-Európában végezte tanulmányait, mivel a korszakban csak az viselhette a magister címet, aki egyetemet végzett. Valószínűleg Párizsban tanulhatott, és a történészek szerint akkoriban Franciaországban volt divatos műfaj az ún. regényes gesta - ilyen formában íródott a Gesta Hungarorum. Már csak azt kell megnéznünk, tudunk-e olyan magyarokról, akik ekkortájt Franciaországban tanultak. Szerencsére ismerünk néhány nevet: az 1180-as évek elején egy párizsi monostorban tanult négy magyar klerikus, Jakab, Mihály, Adorján és Bethlehem. Az utóbbi még francia földön elhunyt, de a többiek hazatértek, és fényes karriert futottak be. Jakabból például prépost lett, hercegi kancellár, majd váci püspök, Adorján pedig III. Béla jegyzőjeként dolgozott, majd budai prépost és királyi kancellár lett, végül haláláig az erdélyi püspökség élén állt.

Álljunk itt meg egy pillanatra. Nem tűnik fel valami a Kedves Olvasónak?

Bizony, Adorján püspök pontosan megfelel az összes feltételnek: III. Béla jegyzője volt, Párizsban tanult, jól ismerte Óbuda környékét. (Ez utóbbi azért fontos, mert Győrffy György kimutatta, hogy a gesta szerzője sok helynevet említ Esztergom és a korabeli Buda vidékéről.) Adorján tehát azonos Anonymusszal. De ha egyszer Adorjánnak hívták, akkor hogyan lett „P. dictus magister"? Erre is van egy kézenfekvő magyarázat.

A már említett Győrffy György azt is bebizonyította, hogy Anonymus közeli (valószínűleg vérségi) kapcsolatban kellett hogy álljon a nevezetes Aba nemzetséggel. Az Abák atyafisága ősi magyar család volt. (Nem olyan, mint a német földről bevándorolt Hont és Pázmány utódai.) Harmadik királyunk, Aba Sámuel is e nemzetséghez tartozott. Egy ilyen régi magyar család minden bizonnyal őrizte az ősi hagyományokat. Még két évszázadnyi keresztény élet sem olthatta ki bennük a keleti gyökerek iránti tiszteletet. Nem lehet kétséges, hogy ismerték, és talán nap mint nap használták is a magyar rovásírást. Márpedig ősi ábécénk A betűje igen hasonlít a latin P betűre. A Gesta Hungarorum szerzője tehát nem „P dictus magister", hanem „A dictus magister", azaz Adorján mester. Természetesen a papírra írt (sőt, mivel iniciáléról van szó, festett) betű nem annyira szögletes, mint a fába rótt változat, és mivel a szerző cseles módon latin szövegbe illesztette, a betű is jobbra néz, nem pedig balra. Adorján mester nevének valódi kezdőbetűje tehát ott ékeskedik a gesta első lapján - csak éppen eddig rosszul olvastuk.

Azt hiszem, elmondhatjuk, Adorján mester 800 év rejtőzködés után végre előlépett a fényre a történelem homályából.

Pædictus Magister