Sztárság

"Furcsa világot élünk. Akinek egy hajszála feltűnik a tévében, máris sztárként kezelik."

Megőrült ez a világ. Mindenfelé az amerikanizálódás esz úrrá, és csak az a jó ami onnan származik, vagy valamifajta köze van hozzá. Legyen az Talk show, zene, bármi amire rá lehet fogni egy kicsist is hogy amerikáner.

Itthon is szárnyra kapott ez a fajta őrület, így már mindenki sztár lehet, annak ellenére hogy jutott-e valahova vagy sem. Ami az igazán szép a dologban, az hogy nem kell semmiféle tudás hozzá. Egszerűen jó időben jó helyen kell lenni (vagy mást kell csinálni, de arra nem térek ki). Nevetséges valahol hogy az aktuális szupermagazinok sztárként emlegetnek a valóságshowokban feltűnt egyszerű embereket, akik kibírtak 3 fordulót. Ami még rosszabb többek el is hiszik magukról, hogy valóban azok, és amerikai mintára agyontetoválva, önmagukat jófejnek gondolva tetszelegnek az újságok címlapján. Esetleg lemezeket adnak ki, könyvet írnak (illetve íratnak).

Persze nem csak ilyenek vannak. Tetszelegnek nekünk a tévében is. Nem kell semi komolyra gondolni. Elég csak a két piacvezető talk showon elgondolkodni. Egy fiatal nő, aki mindenféle leépült ember életét próbálja drótozgatni, illetve egy fiatal srác, aki mindenféle fiatal (akik nagy eséllyel később az imént említett műsorban is feltűnik majd) életét vesézgeti mindenféle cinikus megjegyzéssel. Ettől lenne sztár valaki?

Kik is az igazi sztárok?

Számomra olyanok, akik valamit letettek az asztalra már. Céltudatosan, példaértékűen építették a maguk kis életét, és nem csak abból a 15 perc hírnévből élnek, amihez egyszer a szerencséjük hozzásegítette őket. Számomra az igazi magyar sztárok egyike Kovács Ákos. Fiatal kora óta céltudatosan építette zenei karrierjét, tudta mit akar, és tett is érte. A másik ilyen Geszt Péter, aki bármibe is nyúl, remek érzékkel teszi ezt. Elég csak az olyan tévés műsoraira gondolni, mint például az Ász. Aki nem emlékezne rá, annak nagy vonalakban elmondom hogy fiatalokat mutattak be, akik ebben abban jók voltak, vagy valami érdekeset tudtak csinálni. Járták az országot hétről hétre, és mi nővéremmel minden vasárnap reggel néztük ki mit tud. Hol vannak már ezek a fajta műsorok, ahol tényleg valami érdekeset láthattunk, olyat ami érekelt bennünket, és nem csak kinyitottuk a fülünket és a szemünket a tévé előtt, könnyedén beengedve a tévéből dőlő mocskot.

Felteszem a költői kérdést! Hol vannak már ilyenek?

Addig is kedves olvasók:
Sztárságra fel!