"A füleit hegyezi, nagyot szökkenve ugrál, répát rágcsál..persze, mi is lehetne más, mint a nyuszi..."

Már a kert végében ugrál a nyuszi, itt a húsvét.

Néhány nap és jön a nyuszi, vagy ahogy a kisgyermekeknek mondjuk, párat kell aludni. Pedig, mintha tegnap lett volna karácsony…

Ezzel együtt végre talán beköszönt a jó idő is. Zöldbe borul a táj, virágoznak a fák, kiszínesedik az élet. Kellemes illatokat hoz majd a lanyha tavaszi fuvallat.

No, de ne szaladjunk ennyire előre...

Fessük nemsokára a húsvéti tojásokat, díszítjük a házat. Asztalunkra kerül a sonka, tojás, újhagyma…Sütünk, főzünk, vendégeskedünk…

Csillognak majd a gyermekarcok a várakozástól és örömtől. Vajon, hova épített fészket a nyuszi? Szaladgálnak az udvaron ajándékot keresgélve. Felvidulunk mi felnőttek is.

A húsvét ugye tudjuk nem más, a legnagyobb vallási ünnep. Jézus feltámadását hirdeti.

Belegondolva kisgyermekeknek nehéz lenne ezt megmagyarázni. Így, hát maradjon csak a nyuszi, amíg értelmünk nem világosodik fel hozzá.

Hisz, ez az állatka egy kedves, apró szőrgombóc, akire mindenki örömmel gondol.

A húsvét hétfőt, viszont szívesen kihagynám. Már régen nem is erről szól:

„Húsvéthétfő, „vízbevetőhétfő” azaz húsvét másnapja a fiatalság, az életöröm ünnepe. A húsvéti locsolkodás mai napig élő szokás, mely a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hiten alapszik.”(Lehet, hogy a hideg kútvíznek sem örültem volna túlságosan, de azért mégis más volt.)

Azt hiszem ezt ez a locsoló vers is remekül fémjelzi:

„Zöld erdőben jártam,
Barna medvét láttam.
Szereti a mézet,
Add ide a pénzed!”

Kellemes húsvéti ünnepeket!