Mindenütt ott vagyunk(?)

"Hollandia bulvársajtójának egy részét nagy izgalomban tartja, hogy a napokban napvilágra kerültek az első “hivatalos” fotók a közlekedési és vízügyi miniszter (Camiel Eurlings) barátnőjéről, aki történtesen magyar származású. "

Hogy hogyan esett ez meg? Úgy, hogy 2006. május legvégén volt az Andrássy Egyetemen egy Schuman konferencia, ahol ünnepélyes keretek között sor került a Robert Schuman Intézet új vezetőjének, a holland származású Camiel Eurlingsnek (EP néppárti képviselő) kinevezésére is, akivel a Fidesz Ifjúsági Tagozat delegációja, köztük Borbély Enikő, a program hivatalos részét követően a Liszt Ferenc téren a jövőbeli együttműködés lehetőségeiről egyeztettek. Nos, az egyeztetés jól sikerült, a jelek szerint, ugyanis Enikő a legfiatalabb és az egyik legáhítottabb miniszter kedvese. De persze a limburgi születésű 33 éves, igen jóképű (szubjektív) 1,80 m magas miniszternek nem a magyar barátnő az egyetlen "érdeme".

Ugyan nem női fronton, de még egy jóarcú magyarussal találkozhattunk az elmúlt években a holland Tweede Kamerben, nevezetesen Szabó Ferenc Zsolttal, aki ugyan amszterdami születésű, de a gyökereit (a magyar kulturális életben való részvétellel és képviselettel) mégis őrzi. 2003 és 2006 között a liberálisok zászlaja alatt foglalt helyett a holland parlamentben, de aztán csaknem 3 és fél év után visszatért a magánszektorba, mint a Capgemini alelnöke.

Geert Wilders, a VVD anti-iszlamista pártvezető felesége köztudottan a szintén magyar származású Krisztina. Többet nem tudni meg róla, tekintettel, hogy a Wilders család a családfő iszlám-ellenes politikája és kijelentései miatt több mint 600 halálos fenyegetést kapott, így a világ egyik legdemokratikusabb országában hétpecsétes lakat alatt őrzik a családot.

Mar Nicolas Sarkozy kapcsán is bevillant Nyugat-Európában, hogy nahát ezek a magyarok ottan valahol a keleti végeken léteznek, de hála a bulvársajtónak, hazánk más oldalvizekről nagyobb nyilvánosságot kap. Szerencsére sok esetben ezen "oldalvizeken ismertté váló" honfitársak pozitívabb képet alakítanak ki rólunk, mint anno (2001 korul) a lábat sárga rozsával kapargató hölgy.

A címben szereplő kérdés persze ironikus és valótlan. Attól, hogy honleányainkat vagy leszármazottaikat a "kül-közélet" keblére öleli, befolyásunk a nullához konvergál. De legalább jó néha egy széles mosolyt megereszteni magunkban a gondolatra, hogy "na, tessék, ott is ott vagyunk".